Már az 1945-ös alapítás óta lassú és fokozatos erőfeszítések történtek a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar nyelvű képzésének ellehetetlenítése érdekében, amely eredetileg a magyar orvostanhallgatók anyanyelven való oktatását tűzte ki célul. Jelenleg a magyar diákok a teljes hallgatói létszám 29%-át teszik ki, a magyar tanárok pedig az egyetem vezetésében mindössze egyharmadot képviselnek. A gyakorlatban ez rendkívül megnehezíti a magyar szak érdekérvényesítését. Megjegyzendő, hogy a képzés gyakorlati része már most is kizárólag román nyelven zajlik.
Annak ellenére, hogy a magyar közösség már évek óta különálló és független magyar kar létesítését kéri, ahelyett, hogy egy elfogadható megoldás kialakításának irányába haladnánk, úgy tűnik, hogy a helyzet egyre romlik. Az elmúlt napokban megjelent sajtócikkek ugyanis arról tudósítanak, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem vezetősége, valamint a román Petru Maior Egyetem vezetősége a két intézmény egyesítése mellett döntött. Annak ellenére, hogy a magyar professzorok az Orvosi Egyetem szenátusának ülésén ellenvetésüket fejezték ki, szavazatuk nem volt elég a döntés megakadályozásához.
Nagy Előd, a MOGYE magyar rektorhelyettese aggodalmának adott hangot, hiszen az egyetem magyar vezetősége semmilyen érdemi választ nem kapott arra vonatkozóan, hogy miként lesz biztosítva az egyetem multikulturális jellege.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nyilatkozatot adott ki, amelyben kifogásolták a két egyetem összevonását. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, arra figyelmeztet, hogy egy ilyen “lépés a magyar nyelvű képzés megszűnéséhez vezet a következő években”.
Az RMDSZ tájékoztatta az ECRI-t a romániai magyar közösséget ért jogsértésekről
Az elmúlt héten az RMDSZ több tagja is a magyar közösséget ért diszkriminációról számolt be a Rasszizmus és Intolerancia elleni Európai Bizottság különleges küldöttségének, amely a kisebbségek helyzetéről tájékozódott Romániában. Az RMDSZ egy írott jelentést is benyújtott az ECRI-nek, amelyben a magyar közösség jogait érintő legfontosabb kérdéseket emelte ki.
Az RMDSZ által bemutatott árnyékjelentésben felsoroltak közül az egyik legfontosabb pont a 2017-es évben, valamint az idei év elején elharapózott magyarellenes gyűlöletbeszédről szól, amely az RMDSZ által beterjesztett, a kisebbségi nyelvek közigazgatásban történő használatára, valamint a március 15-i nap magyar nemzeti ünneppé nyilvánítására vonatkozó törvénytervezetek reakciójaként robbant ki. Mindkét incidens nagy mértékben növelte az idegengyűlölet és az intolerancia szintjét Romániában, román politikusok és újságírók pedig egyaránt csatlakoztak az ellenséges hangvételű diskurzushoz.
A jelentés említést tesz a székelyföldi történelmi régiót érintő szisztematikus diszkriminációról is. A jelentés szerzői példaként hozzák fel a székely zászló használatának nyilvános tereken való tiltását, valamint azt, hogy a román hatóságok megtagadják a Székelyföldet hivatalos névként használni kívánó egyesületek jogi személyiségként történő bejegyezését.
Hegedüs Csilla, az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke, személyesen tájékoztatta az ECRI-t a közösségünket érintő diszkrimináció különböző formáiról. Beszámolójában kiemelte: „Kettős mércét alkalmaz Románia a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartása, szimbólumaik használata kapcsán”.
A fent említett törvénytervezetek és az azokat követő nacionalista médianyilatkozatok kapcsán, Benkő Erika, az RMDSZ parlamenti képviselője és a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetője a küldöttség előtt kifejtette: „Sajnos az is tény, hogy legtöbbször az etnikai másság zsigeri elutasítása és az intolerancia sokkal jellemzőbb, mint a kisebbségekkel szembeni jóindulat, annak ellenére, hogy a kisebbségbarát törvények lényegében az országban élő nemzetiségek komfortját szeretnék javítani, és ezzel együtt a kisebbségi és többségi társadalom közötti viszony javítását is célozzák.”