Dan Tanasă román aktivista rendőrséget hívott a Kovászna Megye Tanácsa és Európa Tanács által szervezett nemzetközi konferenciára, ugyanis állítása szerint a szervezők ellopták az általuk hozott promóciós anyagokat és brosúrákat.Az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának Önkormányzati Szakbizottsága tartott kihelyezett ülést 2018. május 30-31-én, Bálványosfürdőn. Az eseményre Kovászna Megye Tanácsának meghívására került sor, amelynek első napján, szerdán, az Önkormányzati Szakbizottság ülését tartották. A rendezvény második napján egy, a Nyelvhasználat a helyi és regionális önkormányzatokban címet viselő konferenciára került sor, amely nyitott volt a nagyközönség számára.
Olvass Tovább…
Hamis vádak egy anyanyelvhasználatról szóló nemzetközi konferencián
Veszélyben a magyar orvosi képzés jövője Romániában
Már az 1945-ös alapítás óta lassú és fokozatos erőfeszítések történtek a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar nyelvű képzésének ellehetetlenítése érdekében, amely eredetileg a magyar orvostanhallgatók anyanyelven való oktatását tűzte ki célul. Jelenleg a magyar diákok a teljes hallgatói létszám 29%-át teszik ki, a magyar tanárok pedig az egyetem vezetésében mindössze egyharmadot képviselnek. A gyakorlatban ez rendkívül megnehezíti a magyar szak érdekérvényesítését. Megjegyzendő, hogy a képzés gyakorlati része már most is kizárólag román nyelven zajlik.
Az Európa Tanács jelentése: bővíteni kell a kisebbségi nyelvek használatát Romániában
A múlt héten jelent meg az Európa Tanács legújabb jelentése Romániáról, amely azt vizsgálta, hogy milyen mértékben tett eleget Románia a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának ratifikálása által vállalt kötelezettségeinek. A jelentés részletesen megvizsgálja a romániai kisebbségi nyelvek helyzetét, köztük a magyar nyelvét is, amely – a román után – a legtöbb anyanyelvi beszélőt számláló nyelv az országban.
Kétnyelvű feliratok hiánya: nem tekintik diszkriminációnak
Románia Legfelsőbb Semmitő és Ítélőszéke hatályon kívül helyezett egy, az Országos Diszkriminációellenes Tanács (ODT) által 2014-ben hozott jogerős határozatot. A szóban forgó határozat mérföldkőnek számított a kisebbségi jogok védelmét illetően, ugyanis a kétnyelvű utcanévtáblák hiányát Marosvásárhelyen diszkriminációnak minősítette, és ajánlást fogalmazott meg a Polgármesteri Hivatal részére a tekintetben, hogy kétnyelvű – román és magyar – utcanévtáblákat helyezzen ki. A határozatra reagálva, a polgármester megtámadta az ODT határozatot, és kérte annak hatályon kívül helyezését.
A Legfelsőbb Semmitő és Ítélőszék döntése a Polgármesteri Hivatal javára hozott marosi táblabírósági határozat után jött. Megjegyzendő, hogy a helyi közigazgatásra vonatkozó hatályos törvény kifejezetten előírja, hogy azokban a területi-közigazgatási egységekben, amelyekben egy nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárok száma eléri az ott élő lakosság 20%-át, a helyi közigazgatási hatóságok biztosítani kötelesek a velük való viszonyok rendezése során az anyanyelv használatát is. Ezen előírások értelmezése a törvény alkalmazását kizárólag a helységnévtáblák és a közigazgatási hatóságokat jelző feliratokra korlátozza, kizárva ezzel az utcanévtáblákat.
Ráadásul Románia 2008-ban ratifikálta A regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját, amelyben vállalta, hogy a hivatalos nyelv mellett, használni fogja a regionális vagy kisebbségi nyelveket is. Egy, a Charta alkalmazásáról szóló, 2012-ben közreadott jelentésbe belefoglaltak néhány ajánlást is, amelyek értelmében a „helynév” fogalma alatt például nem csak a helység megnevezését, hanem az utcák elnevezését is érteni kell.
Továbbra is jelen van a magyarellenes gyűlöletbeszéd a román futballban
Az idei év során szervezetünk többször felhívta a figyelmet az egyre növekvő idegengyűlöletre, amelyet a magyar labdarúgóknak és szurkolóiknak el kell viselniük a román labdarúgó ligában. A magyarellenes gyűlöletbeszéd a labdarúgó mérkőzéseken mindennek ellenére sem látszik visszaszorulni.
Két U19-es csapat, a FC Botoșani és az FK Csíkszereda közti legutóbbi labdarúgó mérkőzés során a csíkszeredai játékosok és ezek szurkolói rendkívül vulgáris és rasszista skandálásoknak voltak kitéve a hazai csapat drukkerei részéről. A játékvezető nem állította le a mérkőzést, és a meccs végeztével sem foganatosítottak semmilyen intézkedést.
Az incidenst követően az FK Csíkszereda elnöke, Szondi Zoltán, leveleket intézett a Román Labdarúgó Szövetséghez és a Játékvezetők Központi Bizottságához, amelyekben azt kifogásolta, hogy nem ez az első olyan eset, amikor klubja junior csapatainak idegengyűlölő és rasszista megnyilvánulásokat kell elviselnie játék közben. Azt kérte, hogy az ilyen esetekben tegyék meg a megfelelő lépéseket, és tartsák tiszteletben a Román Labdarúgó Szövetség erre vonatkozó szabályzatát. A jövőben csakis a rasszizmussal és az idegengyűlölettel szembeni erőteljes fellépés által lehet elkerülni az ilyen jellegű incidensek bekövetkeztét.
2017.11.28
Román futballhuligánok magyar szurkolókat vertek meg egy békés, családi pikniken
Egy múlt heti, Kolozsváron szervezett amatőr labdarúgó-bajnokságon, az Universitatea Cluj ultrái megverték a CFR 1907 csapat magyar szurkolóit, valamint a magyarországi Videoton és Fradi drukkereit, azok családjainak jelenlétében.
A CFR 1907 futballcsapat magyar szurkolótábora rendszeresen szervez amatőr labdarúgó-bajnokságokat, amelyeken vendégül látják más romániai, magyarországi és szlovákiai csapatok szurkolóit is. Az egyik szervező állításai szerint a rendezvény inkább egy családi piknikhez hasonlít, lévén, hogy a szurkolók a családjaikkal együtt vesznek részt. Az amatőr bajnokság egy bérelt, magán sportpályán zajlott, a kolozsvári Fellegváron. Sajnos az idei rendezvényt a CFR 1907 legnagyobb ellenfelének, az Universitatea Cluj csapatának huligánjai zavarták meg, magyarellenes rigmusokat skandálva. Az incidens rövid időn belül tömegverekedéssé fajult, amikor a láncokkal és botokkal felszerelkezett ultrák váratlanul megtámadták a CFR rajongókat és a vendégcsapatokat. Mire a rendőrség a helyszínre érkezett, a felbújtók már távoztak. Az esetet súlyosbító körülmény, hogy az erőszakos támadásnak gyerekek is szemtanúi voltak.
Kelemen Hunor RMDSZ elnök a történtekkel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy „elítéli a provokátorok magatartását”, valamint elfogadhatatlannak tartja, hogy a rendőrség csak azután kezdett el nyomozni, hogy az ügy sajtóvisszhangot kapott. Kelemen Hunor hozzátette: „A sport a versengésről szól, de nem egymás gyűlöletéről. Megtestesíti mindazt, aminek fontos értékként kell jelen lennie társadalmunkban, a többség-kisebbség viszonyában is. De ez sosem lehet a megosztottság, csakis a kölcsönös tisztelet, a tolerancia és a sportszerűség‟.
A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat aggodalommal figyeli a sport terén tapasztalható, egyre erőteljesebb magyarellenes megnyilvánulásokat, és elítéli a magyar szurkolók ellen elkövetett erőszakos támadást. Arra kérjük a Román Labdarúgó Szövetséget, valamint a futballklubokat, hogy tegyék meg a szükséges lépéseket a hasonló esetek megelőzése érdekében. Továbbá felszólítjuk az illetékes hatóságokat, hogy foganatosítsanak minden jogi intézkedést az elkövetők felkutatására és megbüntetésére.
Az anyanyelvhasználat kiterjesztése miatt gyászol a román újságíró
Az utóbbi időszakban tapasztalt magyarellenes retorika egyik fő szócsöve, Rares Bogdan újságíró, a Realitatea TV Jocuri de putere című adásának műsorvezetője, szeptember 13-ai Facebook bejegyzésében újból nacionalista üzenettel provokálta követőit. A román újságíró ezúttal azt fájlalja, hogy a Képviselőház két bizottsága is pozitívan véleményezte azt a törvénytervezetet, amely a 20%-os anyanyelvhasználati küszöböt 10%-ra csökkentené.
A műsorvezető gyászos hangvétellel megjegyzi, hogy a szociáldemokraták, az ALDE, valamint az RMDSZ egyhangúan támogatják a kezdeményezést. Facebook bejegyzését patetikus következtetéssel zárja: „Lábbal tiporják Románia történelmét. A román nyelvet a történelem szemétkosarába dobják…Ordítanom kell a fájdalomtól, a szomorúságtól pedig szakad meg a szívem. Az én és az Önök Romániája napról napra haldoklik…” Sajnálatosnak tartjuk, hogy a XXI. századi Európai Unióban még mindig akadnak olyanok, akik úgy gondolják, hogy a kisebbségi jogok kiterjesztése veszélyt jelent a többségre nézve.