Összesen 30.000 lejes pénzbírság kifizetésére kötelezte a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat feljelentése nyomán az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) a Román Labdarúgó Szövetséget és két futballklubot, a Bukarest Dinamót és a Politechnica Iași-t.
A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat 2017-es jelentése azt tükrözi, hogy az élet szinte minden területén felerősödött Romániában a magyarellenesség: a közösségi médiában, a hagyományos médiában, a sportban, illetve a politikai diskurzusban egyaránt – ismertette pénteki sajtótájékoztatóján Benkő Erika parlamenti képviselő.
A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat feljelentése nyomán január 16-án 12.500 lej értékű összegre büntette az Országos Audiovizuális Tanács a B1 televíziót, a Lumea lui Banciu, azaz Banciu világa című műsor 2017. július 23-i és augusztus 31-i adásaiban elhangzott magyarellenes nyilatkozatok miatt. Az első műsor témája az államelnök székelyföldi látogatása volt, míg a második adásban a székelyudvarhelyi miccs-botrány volt napirenden. Radu Banciu műsorvezető mindkét műsorban az erdélyi magyarok ellen uszított, minősíthetetlen hangnemben beszélt az erdélyi magyar közösségről és annak tagjairól, retorikája kimerítette az idegengyűlölet és magyarellenesség fogalmát.
A jogvédő szervezet egyebek mellett azt kifogásolta, hogy a műsorvezető veszélyforrásként beszélt a magyar kisebbségről. Az említett műsorban Banciu továbbá azt javasolta, hogy az etnikumközi konfliktusok feloldása érdekében szegregálni kellene a magyar közösséget.
Benkő Erika, a jogvédő szervezet vezetője üdvözölte az Audiovizuális Tanács döntését: „Határozottan és egyértelműen kell fellépnünk minden olyan magyarellenes kijelentés kapcsán, mely a közösségünk tagjait sérti, méltóságában alázza meg. Ez esetben szegregációval fenyegettek bennünket, nem volt kérdés, hogy határozott lépéseket teszünk ez ügyben. Ez a döntés világos jelzés a központi tévéknek arra nézve, hogy a magyar közösséget tiszteletben kell tartaniuk és nem uszíthatnak ellenünk. Hasonlóképpen fogunk eljárni a továbbiakban is minden olyan esetben, amikor a közösségünket vagy közösségünk tagjait hasonló atrocitások érik.”
A televízió a döntést a Közigazgatási Bíróságon támadhatja meg.
A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat megfélemlítőnek és méltatlannak tartja a miniszterelnök azon nyilatkozatát, melyet a székely zászlót kitűző erdélyi magyarokkal kapcsolatosan tett, éspedig: „Nagyon világosan megüzentem, hogy ha lobogni fog az a zászló, akkor azok is lobogni fognak a zászló mellett, akik kitették azt.”
Azt gondoljuk, hogy egy demokratikus jogállam miniszterelnöke semmilyen körülmények között nem fenyegetheti barbár, középkori agresszióval és fizikai megsemmisítéssel az országban élő nemzeti közösségek tagjait.
Benkő Erika, a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat vezetője az eset kapcsán döbbenetének adott hangot: „Rendkívül aggasztónak és félelmetesnek tartjuk a miniszterelnöknek a sötét középkort idéző szavait. Mindazok mellett, hogy számítottunk arra, hogy az erdélyi magyarságot egyre durvább támadások érik idén a centenárium évében, a miniszterelnök akasztással való fenyegetése túlmegy minden határon. Ez a hangnem ijesztő, méltatlan, primitív és a magyar közösséget alapvető biztonságérzetében ingatja meg. Románia jogállam, és a miniszterelnöknek is minden körülmények között ehhez kell tartania magát. A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat a továbbiakban jelzi minden illetékes hatóságnak és a nemzetközi közvéleménynek a miniszterelnök fenyegető magatartását a magyar közösséggel szemben.”
A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat jelzi az esetet a Diszkriminációellenes Tanácsnak, az Audiovizuális Tanácsnak, valamint büntetőjogi feljelentést is tesz a miniszterelnök kijelentése kapcsán.
A KISEBBSÉGI JOGVÉDŐ INTÉZET ESSZÉPÁLYÁZATOT HIRDET
A Kisebbségi Jogvédő Intézet esszépályázatot hirdet külhoni magyar egyetemi hallgatóknak (jogász, társadalomtudományi, politológus szak), fiatal jogászoknak és kisebbségvédelemmel foglalkozó pályakezdő külhoni fiataloknak az alábbiak szerint.
1. A Kisebbségi Jogvédő Intézet esszépályázat kiírásával ösztönzi a kezdő jogászok, valamint a kisebbségvédelem területén tevékenykedő pályakezdő külhoni fiatalok kisebbségvédelemben történő elméleti elmélyedését.
2. A pályázat célja, hogy a külhonban tanuló egyetemista, valamint pályakezdő fiatalok újabb ismereteket szerezzenek a kisebbségvédelem terén, és bővítsék ezen területen megszerzett tudásukat.
3. A pályázatra vonatkozó tartalmi követelmények a következők:
Pályázni a következő kisebbségvédelmet érintő írással lehet:
I. Infrastruktúrafejlesztés, mint a nemzeti kisebbségekkel szembeni diszkrimináció sajátos eszköze
II. Kisebbségi jogérvényesítés a nemzetközi és uniós fórumok előtt a gyakorlatban
III. Kisebbségi jogok érvényesülése az egészségügyben, különös tekintettel az anyanyelv használatra
IV. Visszaállamosítások Erdélyben: egy soha véget nem érő történet?
V. A 2012-es ukrán nyelvtörvény és az új nyelvtörvény tervezeteinek összehasonlító elemzése
VI. Részarányos foglalkoztatás és anyanyelv használati jogok a közigazgatásban
A tanulmányokban az elméleti háttér mellett jogesetek, szemléltető példák bemutatását várjuk.
4. A pályázatra vonatkozó formaikövetelmények:
5. Útmutató a források, hivatkozások lábjegyzetben történő megjelenítéséhez:
A szövegközi idézeteket idézőjelben kérjük betoldani, lábjegyzetben megadva, hogy az idézet, a forrásszövegnek pontosan melyik oldalán található.
A tanulmányban szereplő hivatkozásokat a szövegen belül lábjegyzetként kérjük megjelentetni, a következő formában:
Közvetlenül egymást követő hivatkozásnál ugyanarra a forrásra történő hivatkozás esetén a másodiktól: Uo., 110.
Amennyiben nem közvetlenül követi egymást a két hivatkozás, de azonos műre vonatkozik, akkor a másodiktól: Kardos 2004 i.m., 111.
Ha azonos szerzőtől egynél több mű szerepel hivatkozásként ugyanabból az évből, akkor az évszámokhoz rendelt latin betűk segítségével teszünk ezek között különbséget (pl.: 2013a; 2013b; 2013c).
Több mű egy lábjegyzetben történő felsorolásakor az oldalszámot követő pont után pontosvesszőt használunk. Minden lábjegyzet ponttal végződik. A kiadónak székhelyül szolgáló város nevét olyan alakban közöljük, ahogy a hivatkozott szöveg nyelvéből adódik. Így például szerb nyelvű szöveg esetén Beograd-ot írunk, nem Belgrádot; ha Kolozsváron megjelent magyar szöveget hivatkozunk, akkor Kolozsvárt írunk, de ha románt, akkor Clujt, Cluj– Napocát. Kétnyelvű kiadás esetén mindkét változat szerepelhet.
6. A pályázat beküldésének módja:
A pályázatokat word formátumban vagy pdf formátumban, elektronikus levélben kérjük benyújtani a intezet@kji.hu címre.
7. A pályázat benyújtásának határideje: november 15.
8. A beérkezett pályázatokról a Kisebbségi Jogvédő Alapítvány Kuratóriumának tagjai november 15-eután 14 napon belül hozzák meg döntésüket.
9. A legjobban sikerült pályázatokat Kisebbségi Jogvédő Intézet – a pályázó nyilatkozatától függően – az Intézet honlapján nyilvánosan hozzáférhetővé teheti, valamint megjelenítheti az Intézet köteteiben. Ebben az esetben fenntartja a jogot a kéziratok nyelvi-stiláris javítására, a szerkezeti elemek egységesítésére, illetve a tipográfia kialakítására.
10. A nyertes pályázókkal a Kisebbségi Jogvédő Intézet szerződést köt az elkészített pályamű díjazása céljából.
11. A díjazás mértéke:
I. helyezés: 110.000 HUF
II. helyezés: 90.000 HUF
III. helyezés: 70.000 HUF.
A Kuratórium tagjai különdíjat és/vagy különdíjakat is megállapíthatnak.
12. A díjazottak az elismerő oklevelet átvehetik ünnepélyes keretek között is a Kisebbségi Jogvédő Intézet által 2018 nyarán szervezett nyári egyetemeken.
Budapest, 2017. október 4.
Csóti György
igazgató