A múlt héten jelent meg az Európa Tanács legújabb jelentése Romániáról, amely azt vizsgálta, hogy milyen mértékben tett eleget Románia a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának ratifikálása által vállalt kötelezettségeinek. A jelentés részletesen megvizsgálja a romániai kisebbségi nyelvek helyzetét, köztük a magyar nyelvét is, amely – a román után – a legtöbb anyanyelvi beszélőt számláló nyelv az országban.
A jelentés üdvözli a román állam által, a legutóbbi felülvizsgálati ciklus óta tett pozitív lépéseket, de ugyanakkor kiemeli, hogy bőven van még tennivaló, hiszen a Charta előírásainak Románia sok esetben csak részben vagy formailag tett eleget. A jelentés továbbá olyan lépések megtételének szükségességét is kihangsúlyozza, mint a kisebbségi nyelvek használatának biztosítása a bírósági eljárásban, a közigazgatási intézményekben és a közszolgáltatásban, az egészségügyi ellátásban, valamint a fogyasztói jogok terén.
Ami az igazságügyi rendszert illeti, a jelentést összeállító Szakértői Bizottság külön kiemeli annak a fontosságát, hogy “a román hatóságok ösztönözzék a kisebbségi nyelveken beszélőket arra, hogy használják anyanyelvüket a bírósági eljárásokban”, úgy szóban, mint írásban. Ennek érdekében javasolják – egyebek mellett – “a tolmácsolás és fordítás használatát”, oly módon, hogy az ne jelentsen többletköltségeket az állampolgárok számára.
A közigazgatási intézményekre, valamint a közszolgáltatásra vonatkozóan, az a Bizottság megállapítása, hogy “növelni kell a magyarul is elérhető, széles körben használt közigazgatási szövegek és formanyomtatványok számát”, és ösztönözni kell az összes hivatalos dokumentum kiadását magyar nyelven. Bizonyos esetekben, mint például utcanevek, közszállítási és turisztikai jelzések, a jelentés javasolja a hagyományos magyar elnevezések használatát a “releváns településeken”. Ez a megfogalmazás azonban nem világos, hiszen a jelentés nem tisztázza, hogy mi tekinthető “releváns településnek”.
A magyar közösség számos vezetője üdvözölte a Bizottság megállapításait, melyek szerintük alátámasztják azt, amit a magyarok már évek óta hangoztatnak, nevezetesen azt, hogy Románia nem mintaállam a kisebbségi jogok tekintetében, és bőven van még tennivaló, főleg ami a magyar nyelvnek a bírósági és a közigazgatási eljárásban, valamint az egészségügyi és a szociális ellátásban való használatát illeti. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, szerint az Európa Tanács jelentése azt bizonyítja: ”Nem emberfeletti tettek valóra váltását kérjük, hanem azt, amit az elmúlt években nemzetközi szakértők is javasoltak‟.
A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat örömmel fogadja az Európa Tanács legújabb jelentését, hiszen úgy gondoljuk, a kisebbségi jogok tekintetében nagyon fontos, hogy általában a nemzetközi közösség, és főleg az illetékes emberi jogi szervek folyamatosan figyelemmel kísérjék a kisebbségi jogok helyzetét Romániában, és hívják fel a figyelmet a hiányosságokra.
Súlyos magyarellenes incidens a román futballban
Április 9-én, hétfőn, futball játékosok és nézők egyaránt ijesztő magyarellenes érzelmeknek lehettek tanúi az ASC Juventus Bukarest és a Sepsi OSK közti futballmérkőzésen. A bemelegítő alatt, a bukaresti Anghel Iordănescu Stadion hangszóróiból az “Uram, óvd a románokat” című ének paródiája hangzott fel. A dal eredeti szövegéből több szót is közönséges és xenofób kifejezésekkel helyettesítettek, a szöveg egyértelműen a magyar közösség elleni erőszakra buzdított.
Az esetet követően a Román Labdarúgó Szövetség körülbelül 2000 euro értékű összeggel bírságolta a Juventus Bukarestet, vagyis a szervezők csapatát. Ez az összeg azonban jóindulattal is csak szimbolikusnak nevezhető, hiszen a foci az a sportág, amelyben a legtöbb pénz forog, arról nem is beszélve, hogy az élvonalbeli csapatok költségvetése több millió euróra rúg. Egy ilyen csekély pénzbírság korántsem elegendő ahhoz, hogy elrettentsen a jövőbeni hasonló cselekedettől. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, az esettel kapcsolatban megjegyezte: “Ilyen esetekben drasztikusabban kellene fellépni, a pontlevonás is indokolt lett volna”.
A tavalyi mérkőzéseken tapasztalt, hasonlóan agresszív magyarellenes gyűlöletbeszéd nyomán, olyan ígéretek születtek, hogy módosulni fognak az érvényben lévő jogszabályok, oly módon, hogy azok – a sportban előforduló xenofób megnyilvánulások megfékezése érdekében – szigorúbb büntetéseket is lehetővé tegyenek. Úgy gondoljuk, hogy csakis határozott fellépés és a létező jogi keret módosítása révén lehet hosszú távon elejét venni a sporteseményeken előforduló gyűlöletbeszédnek.
2018.04.16